No, nem a Holdra léptem, mert akkor fordítva kellene mondanom, hanem megírtam a leendő szakdolgozatomnak a vázlatát, és elküldtem az angol szakra. Valakinek. Mármint tudom, hogy kinek, csak nem biztos, hogy ő az, akinek kell. Ez nem is lenne baj, ha sok-sok időm lenne, mert a végén csak eljutna a megfelelő emberhez, viszont durva határidő van. A legjobb variáció szerint is péntekig le kell adni a konzulens által már aláírt formanyomtatványt, de ugye addig még találkozni is kellene vele. Hát reménykedjünk.
Most pedig elmegyek útlevelet csináltatni. Remélem, csinos lesz az ujjlenyomatom.
2 hozzászólás:
Én nagyon bírtam a szakdolgozati konzulensemmel való "közös" munkát :)
1. Negyedév tavasza: Két óra között egyik teremből a másikba menet elvállalta, hogy írhatom nála, feltéve, hogy TeX-be vagyok hajlandó dolgozni, aztán még tán valami segédanyagot is adott, amiből ihletet meríthettem.
2. Ötödév eleje: bementem megkérdeztem, mit kellene letennem az asztalra, hogy aláírja a "szakdolgozati konzultáció" nevű tárgyamat félévkor. Válasz: - Semmit. Kezdje el!
Mire én: - De már elkezdtem. Viszontválasz: Akkor semmit!
3. Ötödév közepe: Aláírta az indexemet, talán anélkül, hogy egyáltalán rákérdezett volna, hogy hogy állok. Ha rá is kérdezett, talán futólag.
4. Ötödév vége, határidő előtt egy hónappal...
Kérdés: - Kész van? Válasz: Még nem teljesen, és elnézést, hogy csak most jövök, de... Válasz: ... mert maga egy rendes diák, aki nem zaklatja a szakdolgozati konzulensét minden aprósággal.
Aztán kikereste a szintaktikai cuccost, amit kértem. Amikor pedig a védésre készültem, én választhattam meg, ki legyen még benn :)
Hawai volt :))) Kívánok hasonló jókat Neked is!! :)
Na, az eddigiek alapján nálam nem egészen ez lesz.
Viszont ma kaptam az sms-t, hogy kész az útlevelem. 4 nap kellett hozzá, pedig nem is sürgősre kértem. Biztos megsejtették, hogy a napokban nagyon világgá akartam menni.
Megjegyzés küldése