Mióta értesültem a balesetről, nem is nagyon tudok másra gondolni. Csak újra meg újra elolvasom a levelet, amit az előző napon kaptam tőle, és próbálom elfogadni, hogy most - a drukkoláson kívül - nem sokat tehetek érte.

De majd ő küzd, és bejárja azt az utat, ami neki a legjobb lesz.