Megtörtént a szokásos heti testsúly- és kerületmérés, hát olyan eredmények születtek, hogy inkább a listám elemzésével haladok tovább, pedig ez sem lesz egy könnyű menet...
21. elmenni egy 6é futásra
Ezt korábban igazán jó bulinak tartottam. Most nem izgat fel annyira, főleg ebben a nagyon sok mínuszfokos időben, de azért egy próbát talán még megérne. Nyáron. Amennyiben működik még a kezdeményezés.
22. megírni a szakdolgozatot angolból
Ajjaj, kemény dolog ez. Hát persze, hogy halogatom, fölösleges is beszólni érte, észlelem a helyzet súlyosságát, higgyétek el. :) A témaválasztást rontottam el első körben, aztán volt még egy-két más is, de azok vesszenek a sötét múlt homályába. Szóval már nem is tudom, pontosan milyen megfontolásból, de irodalmi témát írtam be a papírra, én, aki az ilyen elemzéseket nagyrészt szóf*sásnak tartom, és mindig is a nyelvészet meg a nyelvtanítás módszertana érdekelt... komolyan, nem értem. Lehet, hogy valami olyasmi áll a háttérben, hogy kellett volna még valamilyen tanegységet végezni a módszertanos témához. No mindegy most már, az a lényeg, hogy ebben a félévben feltétlenül el kell mennem új témát választani. Szeptemberben egy tanulási stílusokhoz kapcsolódót találtam, az pont jó is lett volna, aztán eltököltem az időt. Szerintem valakinek jönnie kellene velem, aztán bátoríthatna továbbra is, amíg győzi türelemmel. Mert van nekem egy jól fejlett üreslap-fóbiám is.
23. államvizsgázni angolból
Ez ugye az előzőnek a függvénye, de nagyjából tizedakkora kihívásnak tartom. Azt már megtanultam, hogy bármit meg tudok tanulni, de tényleg, szóval ezzel nem lesz gond. Ha egyszer már odajutok...
24. szaunázni 3-szor (0/3)
Legutóbb a nemtudomhogyhívják uszodában szaunáztam, ott, ahol az emeletről kellett lemenni a nagymedencébe, ami igencsak hűvös vízzel volt tele. Ezért olyan nagyon sok időt nem is töltöttünk benne, inkább fent a szaunában vártuk meg, hogy a leánkák megtanuljanak úszni, na ez sem mostanában történt, viszont jó vót. :) Előtte meg Finnországban szaunáztam 1997 őszén, amikor az iskolai énekkarral pont arra jártunk. Ott nem medence volt, hanem igazi tó, uszkve 6 fokos vízzel, majdnem 15 másodpercig bírtam benne meglenni, viszont az is jó vót. Azt hiszem, ez az összes jelentős szaunázós élményem, tehát rám férne néhány új.
25. megtanulni gyorsúszni
Ez sem történt még meg, a régi jó fejkiemelős öreg néni stílusban úszom, mióta megtanultam a püspökladányi strandon a 80-as évek közepén. Pedig valószínűleg hasznos tudás lehet a gyorsúszás, majd még gondolkodom rajta.
26. résztvenni egy futóversenyen szervezőként vagy frissítőszemélyzetként
Ááá, végre valami, ami összejött! A 2009-es Ultrabalatonon az Edzésonline káptalanfüredi frissítőállomásán segítettem sepi sporttársnak, igazán remek volt! Hajnalban tekertem át a balatonfüredi rezidenciánkról, akkor majd' lefagytam a gépről, de később valamelyest javult a helyzet. Vizet és kólát töltöttünk, paradicsomot és banánt vágtunk, szurkoltunk lelkesen, mindezt ipari mennyiségben. Nagyon megérte, próbáljátok ki egyszer ti is!
27. önkéntes munkát vállalni
Egyrészt ugye vehetjük önkénteskedésnek az előző pontban említett frissítést is, de van egy újabb is: az a tábor, ahova nem a félősök mennek. :) És hogy hogy kerültem én oda? Az úgy volt, hogy amikor ezt a listát írtam, még inkább valami telefonos segélyvonalas vagy hospice-es munkában gondolkodtam. Aztán 2009 őszén belecsöppentem az Outward Bound-nál egy élménypedagógiai képzésbe, amibe rögvest bele is szerettem (és a rajongás azóta sem múlik). No ennek az élménypedagógiának a közeli rokona az élményterápia, amin ez a tábor alapul. Amint ezt megtudtam, jelentkeztem is azonnal, ők meg felvettek. (Érdekes kérdés lehet különben, hogy az ember mikor "hallja meg a hívást" - más témákban is akár. Én is már évek óta tudtam egyébként erről a táborról, egy régi jóbarát járt is rendszeresen, azt' nekem meg csak most vezetett erre az utam.) Nagyjából leírhatatlan, hogy miket kaptam ettől a 10 naptól. Azért majd egyszer mégis megpróbálom, most legyen elég annyi, hogy külön posztot érdemel. :)
És úgy általában az önkénteskedésről... kedvenc sikergurum (hehe), Jack Canfield a sikerhez vezető út egyik fontos elemének tartja. És szerintem is az, mindegy, hogy hogyan definiáljuk a sikert. Sok más mellett az a lényege az önkéntes munkának, hogy más emberek leszünk tőle. Ezért sajnálom nagyon, ha egy iskolában (ööö... valamelyik képzeletbeliben, persze) különböző kifogásokkal elzárkóznak tőle. Pedig valami közös munkát sem nagyobb meló megszervezni, mint mondjuk egy tanulmányi versenyt (amitől viszont nem leszünk más emberek, ez is tapasztalat).
28. szánkózni
Ezt a pontot most decemberben sikerült kipipálni, hosszas utazás után, még a Királyréten is túl. Kemény hideg volt, ezért rajtunk kívül nem is merészkedett ki senki, aminek az lett a következménye, hogy nem járták le előttünk a havat, így nagyrészt szánkózhatatlan volt. Néhány szakaszon azért lecsúsztunk, de meg kellett állapítanom, hogy nem szeretem én a száguldást, főleg ha a pálya egy autóutat keresztez. Egy darab, jóindulattal másfél személyes szánkóra préselődtünk fel ketten, előfordult, hogy le már egyedül érkeztem. :) No nem baj, egynek jó volt (úgy egyébként is), az ötletgazda meg külön díjazandó a kreativitásáért. Utólag azért fájt egy kicsit.
29. elvinni valakit a Rögtönzések színházába
Ha színház, akkor csak ez, vagy valami hasonló! Az előre megírt daraboknál nekem sokkal izgalmasabb, és a legtöbbször érzelmileg mélyebb is, ha valakinek a saját történetét adják elő. Móka, kacagás, könnyek, sóhajok. Egy időben elég gyakran jártam, és mindig nagy élmény volt. Kivéve az ismerkedős részt, mert én ilyen félénk típus vagyok :) , és mert addig sem a társulat játszik. Kétszer az én történetemet is előadták, az egyik az első maratonom volt :) , a másik meg itt nem publikus. Az utóbbi két évben viszont nem jutottam el hozzájuk, de írjon bátran ímélt, aki szeretné, ha elvinném! Megoldjuk. :)
Egyébként ez az improvizációs műfaj izgatja a fantáziámat rendesen, jó lenne kipróbálni magam benne, de ehhez már tényleg Nagyon Nagy Bátorság kellene... :)
30. megünnepelni a 30. születésnapomat
Ez is megvolt, jó kis hajfestős bulival. A hajfestés direkt történt, előre megfontolt szándékkal (mondjuk nem az én szándékommal, de ez apró részlet :) ), nem azért, mert annyira eldurvult a buli. Viszont nem ittam meg azt a pezsgőt, amit még a 17. születésnapomra kaptam egy másik régi jóbaráttól, és megígértem neki, hogy majd a harmincadikon legyűröm az egészet. Remélem, nem haragszik meg érte.
És itt az életkor kapcsán szintén tudnék elmélkedni úgy 4-5 monitornyi mennyiségben az idő múlásáról, tervekről és lehetőségekről, de legyen majd ez is inkább egy külön bejegyzés, már így is sokat írtam, és meg is éheztem.
Összegezve:
21. elmenni egy 6é futásra
22. megírni a szakdolgozatot angolból
23. államvizsgázni angolból
24. szaunázni 3-szor (0/3)
25. megtanulni gyorsúszni
27. önkéntes munkát vállalni
28. szánkózni
29. elvinni valakit a Rögtönzések színházába
1 hozzászólás:
...csak olvasok és nem szólok... :)
Megjegyzés küldése